Az Európai Bizottság egy több mint 1 800 tonnát kitevő, energetikai berendezéseket is tartalmazó újabb sürgősségi segélyszállítmány Ukrajnába juttatását koordinálja ebben a hónapban, így segítve az országot az uniós polgári védelmi mechanizmus keretében - derül ki az Európai Bizottság közleményéből.
Az eddig megjelent tervekhez képest egy teljesen más gázársapkában gondolkodik az Európai Bizottság és ha erre a november 24-i energiaminiszteri ülésen felhatalmazzák, akkor gyorsan hivatalos javaslatot is tesz rá – jelezte a Reutersnek Kadri Simson, az Európai Bizottság energiaügyi biztosa.
Az, ami ma megjelent az Európai Parlament és az Európai Bizottság illetékeseitől, látszólag ellentmond egymásnak, de összességében egy irányba mutat: Magyarország megkaphatja a november 29-i, vagy 30-i bizottsági döntéskor a jóváhagyást az 5,8 milliárd eurós helyreállítási programra, illetve az eredetileg javasolt 7,5 milliárd eurónyi, kb. 3000 milliárd forintnyinál, jóval kisebb mértékű, feltehetően 3-4 milliárd euró körüli, felfüggesztésre tesz majd javaslatot a felzárkóztatási pénzeinknél a Bizottság. Pénz azonban egyelőre a helyreállítási programból és a felfüggesztett felzárkóztatási forrásokból nem lesz, csak azután, hogy a kormány maradéktalanul végrehajtja a beválltalt intézkedéseket.
„Értékelésünk szerint bár Magyarország a helyes irányba tett lépéseket, de ha a 17 kiigazító lépést megnézzük, akkor egyszerűen lehetetlen arra a következtetésre jutni, hogy ezek teljesen megszüntetik az uniós költségvetésre és az uniós pénzekkel való hatékony gazdálkodásra leselkedő veszélyeket Magyarországon” – jelentette ki egy ma délelőtti fontos európai parlamenti sajtótájékoztatón Petri Sarvamaa, az Európai Parlament magyar jogállamisági helyzettel kapcsolatos egyik társjelentéstevője (képünkön balról a második). Éppen a kijelentés elhangzása utáni perctől kezdett el szakadni a forint és ugrott 408-ról 414-ig az euróval szemben. Később Sarvamaa arra tett utalást, hogy várakozása szerint az Európai Bizottság az eredetileg javasolt 7,5 milliárd euró helyett köztes útként például 3-4 milliárd eurónyi felfüggesztésre tehet majd javaslatot. Frissítés! A fentiek után az EP-beli jelzésekkel látszólag szembemenő kiszivárogtatás érkezett az Európai Bizottság felől, miszerint jóváhagynák a magyar helyreállítási tervet és eltekintenének a felzárkóztatási források egy részének felfüggesztési javaslatától, amely hírre átmenetileg 411-ig visszaugrott a forint, de aztán újra megütötték. Mindezek alapján az EU-pénzek folyósítási kilátásait ebben az értelmező cikkben foglaltuk össze.
Valószínűleg nem kerül a november 22-i európai bizottsági ülés napirendjére a magyar helyreállítási programról és a 17 féle korrupcióellenes intézkedésről szóló bizottsági értékelés témája, így tehát az is kérdéses, hogy az uniós pénzügyminiszterek december 6-i ülésén jóvá tudják-e ezeket hagyni, amikor egyéb, ezekhez képest prioritást élvező témákról kell döntést hozni, mint az Ukrajnának szánt pénzügyi támogatás és a globális minimumadó, amely két ügyet éppen Magyarország blokkolja egyedüli tagállamként – derült ki a Bloomberg friss információiból.
Az elmúlt napokban ritkán látott stílusú és tartalmú üzengetések zajlottak az EU legfelső szintű vezetői között arról, hogy mi legyen a hivatalosan már eldöntött uniós gázársapka témájában, illetve az valójában mit takarjon. Emellett a tagállamok között is nagy a feszültség a témában és egyelőre nem látszik az egyetértés, ami egyrészt veszélyezteti azt a tervet, hogy november 24-én valóban meg tudnak-e állapodni róla, másrészt akár a jövő évi gáztároló feltöltési stratégiát is veszélybe sodorhatja.
Jelentős lassulást szenved el a magyar gazdaság ezekben a negyedévekben, és bár jövőre éves átlagban minimális, 0,1%-os gazdasági növekedésre van kilátás, de ennek komoly ára lehet: tartósan magas költségvetési hiány és csak kis mértékben csökkenő államadósság ráta – derült ki az Európai Bizottság ma közzétett őszi gazdasági előrejelzéseiből. A brüsszeli testület szakértői közben azt is vázolják, hogy jövőre még magasabb éves átlagos infláció várható Magyarországon (15,7%), mint idén (14,8%), igaz ehhez azzal is számolnak, hogy jövő januártól feladja a kormány a 480-as üzemanyagár stopot. A testület szakértői egyébként a gazdasági növekedési pályánál lefelé mutató kockázatokat látnak, ami így a költségvetési hiány- és adósságpályát felfelé tolhatja. Viszonylag kedvező hír viszont, hogy a munkanélküliségi rátánál csak kis megugrásra számít a brüsszeli testület a magyar gazdasági nehézségek mellett is.
Miután a minap kiszivárgott, hogy komoly reformokat vállalt be a magyar kormány az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítése terén a helyreállítási program elfogadásáért cserébe, pénteken fontos pozitív jelzést küldött az Európai Bizottság egyik névtelenséget kérő illetékese. Azt üzente ugyanis a Reutersen keresztül, hogy a magyar kormány „jelentős lépést” vállalt be, és példaként említette azt, miszerint a Kúria ezentúl nem fogja nehezíteni, hogy a magyar bírók jogértelmezésért az Európai Bírósághoz fordulhassanak. A pozitív brüsszeli hírre azonnali reakcióként 402-ről 400-ig erősödött a forint az euróval szemben, majd visszagyengült.
Szép-szép az a 17 féle intézkedés, amit a magyar kormány a jogállamisági eljárás lezárása és a részleges pénzfelfüggesztés elkerülése érdekében bevállalt az utolsó pillanatban, de nehéz elhinni a jogállami keretek javításának valódi szándékát, illetve pár hét alatt bebizonyítania az Európai Bizottságnak azt, hogy tényleg tartós javulás következik be, ezért nem árt az óvatos hozzáállás – leegyszerűsítve ez az egyik fő üzenete annak a parlamenti határozati javaslatnak, amelyet a három német koalíciós kormánypárt tegnap terjesztett be a Bundestagnak, és amelyről ma várhatóan a késő esti órákban már szavazni is fognak. Frissítés! Csütörtök éjjel meg is szavazta a Bundestag kormánypárti többsége a határozati javaslatot, amelyről ebben a cikkben írtunk.
A közérdekű adat megismerésére irányuló perek gyorsítását célozza és létrehozza a központi információs közadat-nyilvántartást az Európai Bizottság kezdeményezésére az Országgyűlés által kedden elfogadott törvény.
Az Európai Bizottság (EB) elfogadta Magyarország Közös Agrárpolitika (KAP) Stratégiai Tervét a 2023 és 2027 közötti időszakra, amely által több ezer milliárd forintnyi támogatás kifizetésére nyílik lehetőség a magyar agrár-élelmiszeriparban - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kedden az MTI-vel.
Litvánia, Észtország és Lettország a polgári védelmi rendszerek nemzeti és közösségi szintű megerősítésére szólítják fel az uniós tagállamokat, valamint közös gyakorlatok megtartását sürgetik - közölte kedden a vilniusi belügyminisztérium.
Az Európai Bizottság és a magyar kormány közötti bizalmi szintben egy 1-től 10-ig terjedő skálán a „7-es, 8-as körül vagyunk”, tehát „azért vannak fenntartások, ez érezhető” mindkét oldalon – jelezte a tárgyalások hangulatáról és a magyar kormány által tett felajánlások kinti hitelességével kapcsolatban az ATV mai műsorában Navracsics Tibor.
Megszerezte a Politico azt a november 4-i dátumú anyagot, amelyben a magyar kormány számos jelentős igazságszolgáltatási reformot vállalt az Európai Bizottság felé a helyreállítási programunk elfogadásáért és majdani kifizetéséért cserébe. A menetrend jelenleg úgy néz ki, hogy a vállalások tükrében a magyar helyreállítási programot vagy a jövő héten, vagy az azt követő héten fogadná el az Európai Bizottság, hogy utána a december 6-i uniós pénzügyminiszteri ülésen a tagállamok is dönthessenek róla és így Magyarország elkerülje azt, hogy tanácsi jóváhagyás hiányában az 5,8 milliárd eurónyi helyreállítási támogatás nagy részét elbukja.
Miután október 14-én az átdolgozott verziót is benyújtotta a magyar kormány az Európai Bizottságnak, ma arról érkezett hír Brüsszelből, hogy elfogadta a testület a 2023-2027-es időszakra vonatkozó magyar agrárpolitikai stratégiai tervet. Ez azt jelenti, hogy 8,4 milliárd eurónyi brüsszeli forrás előtt nyílt meg az út, amelyet 1,6 milliárd eurónyi magyar állami társfinanszírozás egészít ki, így mai árfolyamon mintegy 4000 milliárd forintnyi agárágazati uniós forrás kapott zöld jelzést.
Budapest és Brüsszel „számos területen előrelépést ért el az elmúlt hónapban” a magyar helyreállítási program véglegesítése kapcsán, és „azon dolgozunk, hogy a lehető leghamarabb lezárjuk az értékelésünket” – jelezte Veerle Nuyts, az Európai Bizottság szóvivője a Bloombergnek.
Magyarország kész folytatni Ukrajna bilaterális alapú támogatását, de nem járul hozzá a közös EU-s hitelfelvételhez – hangsúlyozta Szijjártó Péter a Külgazdasági és Külügyminisztérium hétfői közleménye szerint azt követően, hogy tegnap kiderült: havi 1,5 milliárd eurós hosszú lejáratú közös hitelfelvételt tervez az Európai Bizottság jövőre Ukrajnának.
Az Európai Bizottság havi 1,5 milliárd eurós, összesen legfeljebb 18 milliárd eurós pénzügyi támogatási csomagot javasol Ukrajna 2023-as finanszírozási szükségleteinek fedezésére - közölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke vasárnap.
Október 7-én Joe Biden aláírt egy új elnöki rendeletet az elektronikus kommunikáció nemzetbiztonsági célú megfigyelésének szabályairól, amellyel létrehozta többek között a Data Protection Review Court (DPRC), vagyis az Adatvédelmi Felülvizsgálati Bíróság nevű intézményt. Egy új felügyeleti szerv, a Polgáriszabadság-védelmi tisztviselő (Civil Liberties Protection Officer, CLPO) fogja először megvizsgálni a panaszokat, átvéve ezt a feladatot a jelenleg szinte hatalom nélküli ombudsman-tól. A cél, hogy ezzel elháruljon az akadály az európai személyes adatok USÁ-ba történő továbbítása elől, amelynek oka, hogy az amerikai és külföldi állampolgároknak nincsenek azonos jogai az amerikai nemzetbiztonsági célú megfigyeléssel szemben. Annak ellenére, hogy az Unió részéről fennáll a politikai akarat, hogy ezt a rendeletet elfogadják, mint amely megfelelő védelmet nyújt az európaiaknak, az adatvédelmi szakma szkeptikus.
Miután a legutóbbi EU-csúcson nyitva hagyták az ajtót az állam- és kormányfők az újabb oroszellenes szankciós csomag előtt és a lengyelek egy amerikai, illetve egy dél-koreai hátterű atomerőmű építésbe foghatnak, most a balti tagállamokkal együtt előálltak a kilencedik oroszellenes szankciós csomaggal, benne a nukleáris energia területén az együttműködés megtiltásával – tudta meg a birtokába jutott anyag alapján a Szabad Európa.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Visszakapják az önkormányzatok a területeket.
Az ukrajnai háborúról, az EU-val ápolt viszonyról és a magyar gazdaságról is beszélt a kormányfő.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
